Miért szükséges a pajzsmirigy ultrahang vizsgálata?
- Dr. Molnár Dorottya
- márc. 30.
- 5 perc olvasás
Frissítve: márc. 30.
A pajzsmirigy (latinul: glandula thyroidea) egy pillangó alakú, belső elválasztású (endokrin) mirigy, amely létfontosságú hormonokat (T3, T4) termel. Ezek a hormonok szabályozzák az emberi szervezet anyagcseréjét, energiafelhasználását, hőtermelését, a szív működését, az emésztőrendszer működését, a növekedést, a fejlődést, valamint a központi idegrendszer működését is. A pajzsmirigy működését az agyalapi mirigy által termelt TSH (thyreoidea-stimuláló hormon) szabályozza.

A pajzsmirigy a nyak elülső részén, közvetlenül a gége alatt és a légcső előtt található. Általában két oldalsó lebenye van, amelyeket egy középső rész - az isthmus köt össze.
A pajzsmirigy ultrahangvizsgálata könnyen kivitelezhető, mert felületesen - közvetlenül a bőr alatt helyezkedik el, emiatt könnyen hozzáférhető. A pajzsmirigy ultrahang az elsődleges diagnosztikai eszköz az esetleges pajzsmirigyproblémák, például göbös elváltozások, gyulladás vagy daganatok korai felismerésére és nyomon követésére.
Mikor szükséges a pajzsmirigy ultrahang vizsgálata?
Tapintható csomó vagy duzzanat: Ha a fizikai vizsgálat során a nyak elülső részén csomót vagy göböt tapinthatnak, az ultrahang pontosabb képet ad arról, hogy milyen elváltozásról van szó. Mivel a pajzsmirigyben gyakran találhatók apró, ártalmatlan csomók, az ultrahang segít megkülönböztetni azokat a potenciálisan veszélyes elváltozásoktól.
Abnormális laboreredmények: Ha a vérvizsgálatok eltérést mutatnak (például a TSH, T3, T4 szintek), az ultrahang segíthet kideríteni, hogy van-e struktúrális oka ezeknek a változásoknak, például megnagyobbodott mirigy vagy göbök.
Már ismert pajzsmirigy-göbök utánkövetése: Ha már korábban diagnosztizáltak pajzsmirigy elváltozást, az ultrahang segítségével nyomon követhetők a változások, például a göbök növekedése vagy a mirigy alakjának változása.
Nyelési, légzési nehézség vagy nyaki diszkomfort: Ha a beteg tapasztal légzési vagy nyelési problémákat, valamint nyaki fájdalmat vagy gombócérzést, az utalhat arra, hogy a pajzsmirigy megnagyobbodott, és nyomást gyakorol a környező struktúrákra.
Magas kockázatú betegek szűrése: Ha a családban előfordult pajzsmirigybetegség vagy daganat, ha gyermekkorukban nyaki sugárkezelésen estek át az orvos rendszeres kontrollt javasolhat, még akkor is, ha a betegnek nincsenek tünetei.
Hogyan zajlik az UH vizsgálat?
A vizsgálat során a páciens kényelmesen fekszik egy ágyon. A nyak területére speciális gélt kennek, ami elősegíti a hanghullámok zavartalan átvitelét a vizsgálófej és a szövetek között. Az orvos egy kis kézi ultrahang-fejet (transzducer) mozgat a nyakon, hogy részletes képet kapjon a pajzsmirigy szerkezetéről. Nemcsak a pajzsmirigyet, hanem a közeli nyálmirigyeket (fültőmirigy és submandibuláris mirigyek) valamint a nyaki nyirokcsomókat is átvizsgálják. A vizsgálat fájdalommentes és 15-20 percet vesz igénybe, így a páciens kényelmesen és gyorsan áteshet egy ilyen vizsgálaton.

Előkészítés a vizsgálatra
A pajzsmirigy ultrahang vizsgálatához általában nincs szükség különleges előkészületekre. A vizsgálat előtt közvetlenül a pácienst arra kérhetik, hogy vegye le a nyakon viselt ékszereket vagy a szoros ruházatot, ezért célszerű laza, kényelmes ruházatban érkezni a vizsgálatra, és lehetőség szerint az ékszereket otthon hagyni.
Mi látszik a pajzsmirigy UH vizsgálaton?
Az ultrahang vizsgálat részletes képet ad a pajzsmirigy szerkezetéről, kiegészítve a laboreredmények által szolgáltatott információkat. A vizsgálat során meghatározható a pajzsmirigy mérete és alakja: kiderül, hogy a két lebeny normál méretű, megnagyobbodott (strúma) vagy ritkán csökkent méretű-e, illetve hogy az alakja szabályos-e vagy vannak-e alak béli eltérések. Ezen felül a pajzsmirigy állományában két fő betegségre utaló eltérést keresünk, a leggyakoribb a göbös eltérések, illetve kevésbé gyakran a pajzsmirigy gyulladást.

1) Pajzsmirigy-göbök
A pajzsmirigyben többféle göb fordulhat elő; a legtöbbjük jóindulatú, de néhány potenciálisan rosszindulatú lehet. Az ultrahang vizsgálat során megfigyelt tulajdonságok – mint a belső szerkezet (szilárd vagy cisztás), alak, szélek, véráramlás mintázata és esetleges meszesedések – segítenek eldönteni, hogy egy göb jóindulatú vagy rosszindulatú. Az összes jellemzőt egy kockázati besorolási rendszerbe foglalják, amelyet TI-RADS-nak hívunk. Egy megfelelő pajzsmirigy ultrahang vizsgálat esetén, ha göbök is megjelennek, mindig szerepel a leletben egy TI-RADS pontszám.
A TI-RADS egy ultrahangos jellemzők alapján készült kockázatfelosztó rendszer, amely segít a göbök megjelenése alapján csoportosítani őket, és megbecsülni a rák kialakulásának kockázatát. A rendszer különböző ultrahangos jellemzőkért pontokat ad, melyek összeadódnak, így határozzák meg a kockázat szintjét.
A TI-RADS kategóriái és kockázati szintjei a következők:
● TI-RADS 1: Jóindulatú – 0% a rosszindulatosság kockázata.
● TI-RADS 2: Nem gyanús – 0% a rosszindulatosság kockázata.
● TI-RADS 3: Enyhén gyanús – 2-4% a rosszindulatosság kockázata.
● TI-RADS 4: Mérsékelten gyanús – 6-17% a rosszindulatosság kockázata.
● TI-RADS 5: Nagyon gyanús – 26-87% a rosszindulatosság kockázata.
Hogyan segít a TI-RADS a biopszia szükségességének megállapításában?
A TI-RADS pontszám, kombinálva a göb méretével, segít eldönteni, hogy szükséges-e biopsziát vagy aspirációs citológiai mintavételt végezni. A magasabb kockázatú (magasabb TI-RADS pontszámú) göbök esetén még kisebb méretű elváltozásnál is indokolt lehet a mintavétel, míg az alacsonyabb kockázatú göbök esetén csak akkor ajánlott, ha azok nagyon nagy kiterjedésűek. Ez a rendszer segít azonosítani azokat a betegeket, akik magas rizikójú göbökkel rendelkeznek, hogy megfelelő UH követést és esetlegesen mintavételt javasoljunk számukra.
2) Pajzsmirigygyulladás
A pajzsmirigygyulladás (thyreoiditis) a pajzsmirigy szöveteiben kialakuló gyulladásos folyamatot jelenti. Többféle típusa létezik, amelyek eltérő okokkal, tünetekkel és kezelési megközelítéssel járnak, az ultrahang vizsgálat segíthet megkülönböztetni ezeket. A leggyakoribb típusai a következők:
Hashimoto-thyreoiditis: Ez egy autoimmun eredetű pajzsmirigygyulladás, mely először túlműködéshez, majd hosszú távon alulműködéshez vezethet, ezzel párhuzamosan kezdetben a mirigy megnagyobbodhat, majd később csökken a mérete. Ultrahangon a pajzsmirigy inhomogén, foltos megjelenésű lehet, esetleg jellegzetes "zsiráfmintázatot" mutat, több apró, sötét (echószegény) területtel.
Szubakut thyreoiditis (De Quervain-féle): Ebben a formában az ultrahang fókuszált vagy foltos hypoechoikus területeket mutat, határaik elmosódottak. A pajzsmirigy megduzzadhat és érzékeny lehet, a Doppler vizsgálat általában csökkent véráramlást jelez az érintett területeken, ami a gyulladásos folyamatot tükrözi.
Szülés utáni pajzsmirigygyulladás (post partum thyreoiditis): Ez a típus enyhébb megjelenést mutat, és általában fájdalommentes. Az ultrahang enyhén heterogén pajzsmirigy-szöveti mintázatot, valamint foltosan sötét (echószegény) területeket ábrázol, hasonlóan a Hashimoto-thyreoiditis esetében, de itt az eltérések általában kevésbé hangsúlyosak, és az érintett pajzsmirigy területein fokozott vérkeringés figyelhető meg.
Akut bakteriális pajzsmirigygyulladás: Ez a legritkább forma súlyos nyaki fájdalommal, lázzal és rossz közérzettel jár. Ultrahangon tályog vagy gennygyülem látható, mint szabálytalan, folyadéktartalmú terület, mely sürgős kezelést igényel.
Bár az ultrahang jellegzetes mintázatokat mutat a különböző pajzsmirigygyulladások típusainál, a végleges diagnózishoz általában a vérvizsgálatok (pajzsmirigy funkció, antitestek) is szükségesek. Az ultrahang eredményei segítik a kezelőorvost a megfelelő terápiás terv kialakításában, legyen szó hormonpótlásról, gyulladáscsökkentőkről vagy egyéb terápiáról.
Utánkövetési ajánlások, mikor szükséges kontroll UH-ra jelentkeznem?
1. Pajzsmirigy-göbök
A pajzsmirigy-göbök utánkövetését elsősorban a TI-RADS besorolás alapján határozzák meg:
● TI-RADS 1 és 2 (nagyon alacsony kockázat): Általában nem ajánlott további képalkotó vizsgálat.
● TI-RADS 3 (alacsony kockázat): Ultrahangos kontroll vizsgálatok ajánlottak 1, 3 és 5 év múlva.
● TI-RADS 4 (mérsékelt kockázat): Javasolt ultrahangos vizsgálatok 1, 2, 3 és 5 év múlva.
● TI-RADS 5 (magas kockázat): Évente történő vizsgálatok ajánlottak öt éven keresztül.
Ezenkívül, ha a citológia alapján a göbök jóindulatúak, de alacsony vagy közepes gyanús jellemzőket mutatnak, a kontroll ultrahangot 12–24 hónap múlva ismétlik meg.
2. Pajzsmirigy-műtét, eltávolítás után
A műtét utáni ultrahang vizsgálat segít kimutatni az esetleges visszanövő pajzsmirigy-szövetet vagy daganatot, illetve értékelni a műtét sikerességét. Ezt a vizsgálatot a kezelő sebész javaslata alapján végzik el.
3. Pajzsmirigygyulladás (thyreoiditis)
A pajzsmirigygyulladás utánkövetése kevésbé szabványosított, és függ a gyulladás típusától, valamint lefolyásától. Általában a legtöbb beteg esetében egy éves ellenőrzés elegendő.
Bármilyen további kérdés esetén Ultrahangos orvosaink készséggel állnak rendelkezésükre.
Commenti